Hogyan javíthatunk a weboldal használhatóságán a felhasználói élmény optimalizálásával?

Szerző: Anonim Közzétéve: 13 március 2025 Kategória: Önfejlesztés és személyes növekedés

Ha valaha érezted már úgy, hogy túl sok a bonyolult gomb, mégis valahogy hiányzik a lényeg, akkor tudod, mennyire nélkülözhetetlen a használhatósági tesztelés és a felhasználói élmény folyamatos fejlesztése. A gördülékeny navigáció, az átlátható design, a hatékony weboldal tesztelés és a gördülékeny UX tesztelés mind hozzájárul ahhoz, hogy a látogatók azonnal megtalálják, amit keresnek. Számos cég rájött már, hogy az A/B tesztelés és a közvetlen felhasználói visszajelzés nélkül szinte lehetetlen úgy finomítani a webes felületeket, hogy azok tényleg a valós igényeket szolgálják. Amikor pedig új terméket, funkciót vezetnél be, akkor a prototípus tesztelés megadja az első megbízható információt arról, jó úton haladsz-e. Ez a fejezet abban segít, hogy alaposan feltérképezd, milyen stratégiai lépésekkel turbózható fel egy weboldal használhatósága, miközben barátságos, beszélgetős hangvételben kapod meg egy olyan ember véleményét, aki már számos akadályt látott és tapasztalt – akár pont olyat, mint ami nálad is előfordulhat. De vajon ki felelős mindezekért, és milyen gyakorlati módszerekkel tehetjük meg a legfontosabb lépéseket? Nézzük sorban!

Ki az, aki ténylegesen felelős a weboldal használhatóságáért?

Elsőre talán azt hinnéd, egyetlen fejlesztő vagy designer vállán nyugszik minden. Valójában viszont a weboldal használhatósága és a felhasználói élmény optimalizálása egy csapatmunka eredménye, amelybe beletartoznak a termékfejlesztők, a marketingesek, sőt maguk a felhasználók is. Néha úgy tűnik, mintha az oldal létrehozása egy felforgató buliba torkollana, ahol mindenki körbeadja az ötleteit, de végül senki sem tudja, ki mikor vállal felelősséget. Ismerős?

Ám itt jön a képbe a használhatósági tesztelés, a weboldal tesztelés vagy a UX tesztelés, ami kristálytisztán megmutatja, hol vannak a leggyengébb pontok. Gondolj úgy rájuk, mint egy orvosra, aki tűpontos diagnózist állít fel: minél több szakember dolgozik a megoldáson, annál nagyobb az esély a gyógyulásra. Hogy készíts példát? A nagy e-kereskedelmi oldalaknál typically speciális csapat foglalkozik a felhasználói visszajelzés kiértékelésével. Mindegy, hogy marketingesről vagy fejlesztőről van szó, mindenkinek oda kell figyelnie a beérkező panaszokra, javaslatokra. Képzeld el, hogy ez kicsit olyan, mint egy zenekar igazi próbája: mindenki a saját hangszerét hangolja, de a karmester (aki lehet a termékmenedzser) mutatja meg, hogy mikor melyik résznek kell jobban érvényesülnie. Aztán, amikor jön a A/B tesztelés vagy a prototípus tesztelés, akkor kiderül, hogy az új funkció megdobja-e a felhasználói élményt, mint egy jól sikerült dob-betét a zenében.

Egy gyakori tévhit szerint ilyesmivel ráérünk elfoglalkozni, ha már “kész” a weboldal. De ez nagy hiba. A csapat minden tagjának már a tervezési folyamat korai szakaszától figyelembe kell vennie a használhatósági szempontokat. A kutatások azt mutatják, hogy a hibák 65%-a már a koncepciófázisban felfedezhető lenne, ha időben megkérdeznénk a felhasználókat. Ne hagyd ki ezt a lehetőséget, mert a javítás költsége akár 10-szer drágább lehet, ha csak a megjelenés után veszed észre a problémát. Ugye, ez nem hangzik jól?

Mi is pontosan a használhatóság, és miért kell rá ennyire figyelni?

A használhatóság lényegében azt mutatja, hogy a látogatók mennyire könnyen találnak rá a keresett információra, és mennyi idő alatt jutnak el a kívánt célhoz a weboldalon — legyen ez egy termék megvásárlása, egy e-mail feliratkozás vagy akár csak egy blogposzt végigolvasása. Tanulmányok szerint a felhasználók 21%-a elhagyja az oldalt, ha az nem töltődik be 5 másodpercen belül. 47%-uk pedig elvárja, hogy 2 másodpercen belül betöltődjön. Ezért mondhatjuk, hogy a weboldal gyorsasága nem csak távoli extra, hanem alapvető elem, ha felhasználói élmény optimalizálásról beszélünk.

Ezt úgy is felfoghatod, mint amikor egy étteremben rendelsz: ha a pincér hosszasan keresgéli a menüt, és nem találja a konyhát, vagy folyton rossz asztalnál jelenik meg, biztosan nem térnél vissza. Ugyanez történik a weboldaladon: az emberek sietnek, és nem akarnak annyit várni, míg “elkészül a fogás”. A weboldal tesztelés és a UX tesztelés épp ezt a folyamatot rövidíti le: segít kideríteni, hogy a menü valóban kézre esik-e, és hogy a főfogás (vagyis a főszolgáltatás) ott van-e, ahol a felhasználó logikusan keresné. Szerencsére ma már számos eszköz áll rendelkezésre, amelyekkel ezt mérhetjük és javíthatjuk, akár A/B tesztelés segítségével. Egy közelmúltbeli felmérés kimutatta, hogy azok a vállalatok, amelyek rendszeresen végeznek használhatósági tesztelést, átlagosan akár 200%-os megtérülést is elérhetnek egy-egy új funkció bevezetése során.
Ebbe a kulcsfontosságú folyamatba a prototípus tesztelés is beletartozhat. Már a fejlesztés korai szakaszában kipróbálható, mennyire könnyen kattint át a felhasználó egyik tesztképernyőről a másikra, és mikor bizonytalanodik el. Így időben kiderülnek a kezelhetetlen pontok, mielőtt még komolyabb összeget (akár több ezer eurót [EUR]) fordítanál egy végleges dizájnra.

Mikor érdemes elkezdeni és meddig folytatni a használhatósági törekvéseket?

Sokan azt gondolják, hogy a használhatósági tesztelést elég a fejlesztési ciklus végén beiktatni, amikor már kész a weboldal. Egy amerikai kutatás szerint azonban a vállalatok 73%-a, amely a tervezési szakaszban végzi a UX tesztelést, lényegesen gyorsabban reagál a piaci változásokra. Gondolj bele: olyan ez, mint amikor valaki belső építészként már a ház terveit véleményezi, nem pedig akkor, amikor állnak a falak és minden kész. Ilyenkor már sokkal drágább és bonyolultabb mindent visszabontani.

A A/B tesztelés és a prototípus tesztelésülésszak ugyanakkor sosem ér véget teljesen, hiszen a felhasználók folyamatosan változó igényekkel és szokásokkal érkeznek. Egy tipikus hiba, hogy a fejlesztést végzők azt hiszik, miután elindították a weboldalt, minden automatikusan rendben megy. Nem véletlen, hogy a “verziókövetés” és a folyamatos weboldal tesztelés mindennapos feladat a nagyobb online platformoknál. Képzeld el, olyan ez, mint egy sosem szűnő autószerelés🚗: hiába jelensz meg új abroncsokkal, a szezon váltásnál úgyis újra lesz mit cserélni. Ahogy a világ is változik (piaci trendek, design irányzatok, böngésző frissítések, stb.), úgy a webes felületnek is követnie kell ezt a ritmust.

Egy londoni digitális ügynökség statisztikája szerint évente legalább kétszer célszerű teljes körűen átvizsgálni a weboldalak használhatósági elemeit, és közben persze rendszeresen “mini tesztek” formájában ellenőrizni a legkritikusabb oldalakat. Az is előfordul, hogy azonnal lépni kell: például egy új, rivális szolgáltatás jelenik meg a piacon, és ha nem reagálsz gyorsan, lemaradsz. Szóval a folyamat inkább egy sosem véget érő karbantartásra emlékeztet, ami a céged hírnevét és forgalmát is hivatott fenntartani.

Hol kapjuk a leghasznosabb visszajelzéseket a továbblépéshez?

Sokan abba a hibába esnek, hogy kizárólag a fejlesztőcsapattól vagy a közvetlen ismerősöktől várják a kritikát: “Persze, tök jól működik ez az oldal!” – hangzik el, miközben a valódi felhasználók lehet, hogy teljesen másra vágynak. A kombinációs kulcs az, ha minden lehetséges forrást – legyen az email, közösségi média, élő chat, vagy hírlevél – bevetünk a pontos felhasználói visszajelzés összegyűjtésére.
A hazai piacon végzett felmérések szerint a felhasználók mintegy 62%-a jobban szereti a listaformátumú tartalmakat, mert könnyebb átfutni, és 89%-uk szívesebben marad hosszabb ideig egy oldalon, ha azt kényelmesen tudja böngészni. Nem éri meg hát elszalasztani ezt a lehetőséget.

Még nagyobb szerepe van a teszteléseknek a valóságban, mint gondolnád. Mint amikor egy üstökös megfigyeléséhez teleszkóp kell: a weboldalad rejtett részleteit is érdemes “nagyító” alá tenni, és megkérdezni a látogatókat, miért vannak esetleg elakadásaik. A weboldal tesztelés és UX tesztelés megmutatja, hogy az elképzeléseid valóban működnek-e vagy sem. A A/B tesztelés során gyakran leesnek a tantuszok: kiderül, hogy a “klasszikus kék gomb” mégis több kattintást hoz, mint az “ultramodern sárga”. Ahogy Jakob Nielsen, a használhatóság egyik világszerte elismert szakértője mondta: “Ha csak egyetlen felhasználót tesztelsz, már azzal is rengeteget tanulhatsz a saját weboldaladról.” Ez is mutatja, hogy már minimális visszajelzés is aranyat érhet, ha tudsz vele mit kezdeni. Szóval soha ne becsüld alá a valós használati adatok jelentőségét, mert ezekből többet tanulsz, mint bármilyen könyvből vagy konferenciáról.

Miért dőlnek meg sokszor a régi hiedelmek a használhatósággal kapcsolatban?

Van néhány makacs mítosz, ami időről időre felbukkan. Például az, hogy “egy minimalista dizájn mindig biztos siker”. A valóság azonban az, hogy szükség lehet bizonyos részletesebb információkra is, ha a felhasználók olyan tartalmat keresnek, amely nélkülözhetetlen a döntéshozatalhoz. Ilyenkor a túl letisztult felület épphogy frusztráló lehet. Vagy ott a “legyünk vagányak, legyen minden mozgó” elv, ami néha fárasztja a látogatókat, mert sok ide-oda pattogó elem vonja el a figyelmet. A használhatósági tesztelés ezeket az elképzeléseket tényekkel dönti meg. Nézzünk néhány profik és hátrányok listát arra, ha egy weboldal például agresszív pop-upokkal próbálja terelni a látogatókat.

Látható, hogy nincsenek abszolút igazságok, sok tényezőn múlik, mi az, ami beválik. Érdemes minden ilyen feltevést A/B teszteléssel alátámasztani, vagyis megnézni, hogyan reagálnak a felhasználók egy-egy megoldásra. A felhasználói visszajelzés segítségével gyorsan kiderül, hogy a pop-up tényleg javítja-e a konverziót, vagy épp ellenkezőleg, rontja.

Hogyan kezdj bele a gyakorlati javításokba, és milyen lépésekből álljon a folyamat?

Sokan kérdezik, hogy “Jó, de most akkor tényleg mit csináljak első lépésben?” Erre általánosságban az a válasz, hogy a folyamatos használhatósági tesztelés és weboldal tesztelés rengeteget segít. Amíg nem látod, hol akadnak el a látogatóid, addig olyan, mintha vakon vezetnél. Ahhoz, hogy igazán tudd, mi működik és mi nem, érdemes egyszerre több módszert is alkalmazni.
Don Norman, a felhasználóközpontú design egyik úttörője, azt mondta: “A nagyszerű termék nemcsak hasznos, hanem öröm használni.” Ha pedig ez igaz, akkor a UX tesztelés és a prototípus tesztelés révén már a fejlesztés elején rájöhetsz, hogyan válik a te oldalad is örömtelivé.

Íme egy részletes, lépésről lépésre szóló ajánlás, amely abban segít, hogy át tudd ültetni a fenti elveket a gyakorlatba:

  1. 👥 Felhasználók megismerése: Készíts interjúkat, csoportos beszélgetéseket, online kérdőíveket.
  2. 🔮 Meglévő adatok elemzése: Hőtérképek, analitikák, szöveges felhasználói visszajelzés mind segít beazonosítani a problémás pontokat.
  3. ⚙ Prototípus létrehozása: Néhány alapfunkció vagy designvázlat, ahol a prototípus tesztelés során kiderül, milyen irányba érdemes fejlődni.
  4. 🔁 Iterációs folyamat: Rendszeresen végezz UX tesztelést, kicsiben és nagyban is. Ne félj a folyamatos csiszolástól!
  5. 🔬 A/B tesztelés bevezetése: Nézd meg, melyik dizájn- vagy szövegváltozat teljesít jobban.
  6. 🏗 Folyamatos újratervezés: A weboldal tesztelés és a piaci változások követése kulcsfontosságú. Ha kell, dobd ki a régi megoldást!
  7. 📈 Eredmények és ROI ellenőrzése: Mivel ezeket a módszereket nem fillérekbe kerül bevezetni, mindig mérd az eredményeket. Akár 1000 EUR vagy 5000 EUR [EUR] ráfordítással, lényeg, hogy lásd, milyen bevétel, konverzió járul hozzá.

Most nézzünk egy táblázatot, amely 10 tipikus problémát és lehetséges megoldást mutat be. Talán itt fedezed fel a saját gondjaidat is.

#1 Túl lassú betöltés Caching beállítások optimalizálása, képméretek csökkentése
#2 Nehezen látható menü Megfelelően kontrasztos színek, egyértelmű elrendezés
#3 Sok elhagyott kosár az e-kereskedelemben Rövidebb fizetési folyamat, kevesebb kötelező mező
#4 Nem mobilbarát kialakítás Reszponzív design, érintőképernyős ergonomika
#5 Zavaró pop-upok Időzítés javítása, releváns ajánlatokat megjelenítő ablakok
#6 Bonyolult regisztráció Közösségi média alapú bejelentkezés, minimalista űrlap
#7 Alacsony keresőoptimalizáltság Rendszeres kulcsszóelemzés, SEO-barát URL-ek, meta tag-ek
#8 Kevés user engagement Tartalommarketing, vásárlói vélemények kiemelése
#9 Magas visszafordulási arány Vonzza be az olvasót a főoldalon releváns ajánlatokkal, egyszerű menüvel
#10 Bizalomhiány Mikrointerakciók, vásárlói logók, biztonsági jelvények feltüntetése

Ezek közül bármelyik okozhat komoly fejtörést, de a jó hír, hogy a legtöbb hiba megelőzhető, vagy legalábbis egyszerűen orvosolható: felhasználóközpontú tervezés, használhatósági tesztelés, és állandó nyitottság az új ötletekre.

Gyakran Ismételt Kérdések

1. Miért fontos a felhasználók bevonása már a tervezéskor?
Ha csak szakemberek vagy céges döntéshozók véleményére alapozol, később derülhet ki, hogy a valódi kihívások teljesen máshol vannak. A felhasználók valós helyzetekben teszik próbára a weboldalt, így az ő meglátásaik értékesebbek, mint bármi más.

2. Hogyan kezdjem el az A/B tesztelést?
Először is határozd meg, mit szeretnél mérni (pl. gombszín, címsor, űrlapmezők száma). Ezután készíts két verziót (A és B), és oszd meg a látogatókat 50-50%-ban. Néhány nap vagy hét tesztelés után hasonlítsd össze az eredményeket, és dönts, melyik kerüljön végleg bevezetésre.

3. Mi a teendő, ha a felhasználói visszajelzés negatív?
Érdemes megköszönni és továbbgondolni a kritikát. Lehet, hogy épp a negatív visszajelzésekből tudsz meg olyan részleteket, amelyek a fejlesztésedet előrébb viszik. Ráadásul a panasz kezelésekor korrekten kommunikálva sokszor lojalitást is építesz.

4. Megéri-e komoly összeget költeni prototípus tesztelésre?
Igen, mert hosszú távon sokkal költséghatékonyabb, mint egy teljesen kész projekt utólagos átalakítása. Ha idejében kiderülnek a hibák, sok pénzt spórolhatsz. Ha rossz irányba indulnál, megállíthatod a folyamatot, mielőtt teljes keret veszne kárba.

5. Hogyan épül fel egy jó UX tesztelés folyamata?
Kezdd a célokdefiniálással (mit akarsz javítani?), majd válassz tesztelőcsoportot, végezz kísérleteket konkrét forgatókönyvekkel, végül értékeld ki objektíven az eredményeket. A folyamat többször ismétlődhet, ahogy ötvözöd az elemzéseket a fejlesztési tervekkel.

6. Mit tegyek, ha a konkurens oldalak használhatósága sokkal jobb?
Elemezd, miért jobbak: lehet, hogy jobb betöltési időt értek el, vagy ügyesebben strukturálták a tartalmat. Ezután végezz weboldal tesztelést, A/B tesztelést, és kérd ki több felhasználó véleményét. Tegyél kísérleteket, változtass apróságokon, és figyeld, hogyan reagál a célközönség.

7. Mi a jövője a használhatósági tesztelésnek?
Ahogy nő a verseny, egyre több eszköz és módszer jelenik meg. Gondolj például a mesterséges intelligencia alapú viselkedéselemzésre vagy az AR/VR technológiákra. A jövőben még több algoritmus segít majd feltárni a rejtett problémákat, így mind a tervezők, mind a fejlesztők gyorsabban reagálhatnak a trendekre és a felhasználói szükségletekre.

Ki alakítja valójában a véleményt a weboldalról?

Amikor a felhasználói visszajelzés szerepéről beszélünk valamelyik weboldal tesztelés során, sokszor háttérbe szorul a kérdés: mégis ki az, aki az igazi véleményt formálja? Elsőre úgy tűnhet, hogy ez a csapatod belső feladata: fejlesztők, marketingesek, grafikerek. Valójában viszont a szavazati jog a felhasználóké. Egy 2021-es hazai kutatás szerint a látogatók 84%-a három-öt percet szán arra, hogy eldöntse, marad-e egy oldalon vagy sem; ez alig több, mint egy röpke szünet két feladat között. Sejtheted, milyen gyorsan ugranak át máshová, ha nem tetszik nekik a dizájn vagy ha elvesznek a menüben.

Ha belegondolsz, olyan ez, mint mikor egy színházi előadást nézel: a kritikus lehet a színész barátja, de végül a közönség tapsa dönti el, valóban sikeres volt-e a darab. A használhatósági tesztelés során összegyűjtött adatok is azt mutatják, hogy a látogatók (vagyis a nézők) igazán érzik, ha valami nem működik zökkenőmentesen. Ráadásul ma már különösen nagy szerepe van a UX tesztelés folyamatának: a piaci versenyben egy kattintásnyi plusz vagy mínusz nem csupán esztétikai kérdés. Egy nemzetközi statisztika szerint akár 40%-kal több vásárlás is bekövetkezhet, ha az oldal könnyen átlátható, és a felhasználók valóban megtalálják a keresett tartalmat. Az is kiderült, hogy az emberek 60%-a abban az esetben is ad pozitív értékelést egy oldalnak, ha annak a designja nem feltétlenül “csili-vili”, de a működés gyors és a navigáció logikus. Ez jól mutatja, mennyire fontos, hogy a felhasználói élmény mindig előnyt élvezzen a felesleges díszítő elemekkel szemben.

Nem véletlen, hogy a fejlesztői csapatok egyre gyakrabban vonnak be “valódi felhasználókat” a prototípusok, designötletek értékelésébe. Ezt a módszert nevezzük prototípus tesztelésnek, amelynek segítségével időben kiderülhet, ha a csapattagok és a közönség ízlésében óriási szakadék tátong. Néha még teakonyhás beszélgetéseken is hasznos vélemények derülnek ki; gondolj rá úgy, mint amikor kipróbálsz egy új receptet a konyhában, és megkínálod a sírósen éhes barátodat: ha neki finom, nagy valószínűséggel más is szeretni fogja. A lényeg, hogy a A/B tesztelés sem maradjon ki a sorból, mert ezzel a módszerrel könnyen letesztelheted, hogy konkrét változtatásaid (például gombszín vagy menüpont-elrendezés) javítják-e a konverziót vagy sem. Mondhatjuk, a felhasználók “alakítják” a weboldal körüli véleményeket, a vállalkozás pedig alkalmazkodik hozzájuk – fedezd fel, hogy milyen izgalmas folyamat ez, és mennyi sikert hozhat!

Miért annyira nélkülözhetetlenek a visszajelzések a fejlesztés során?

Talán azt gondolhatnánk, hogy a fejlesztőcsapat magától is ráérez arra, hogyan lesz egy weboldal felépítése oké, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a közvetlen felhasználói visszajelzés az, ami ténylegesen megvilágítja a hiányosságokat. Olyan ez, mint amikor egy séf csak a konyha sarkából figyeli, hogy vajon a vendégek élvezik-e az ételt. Ha nem megy oda, és nem kérdezi meg tőlük személyesen, mire vágynak, akkor lehet, hogy soha nem jön rá, miért marad ott érintetlenül a desszert. Statikus elképzelésekkel semmire sem mehetünk, mert közben a piaci trendek és a felhasználói szokások folyamatosan változnak, ráadásul mindenki rohan, így az élményoptimalizálás kulcsfontosságú lett.

Egy friss tanulmányban 10 vállalkozásból 7 arról számolt be, hogy akár 30%-kal növelte a konverziós mutatóit egy alaposabb weboldal tesztelés után, melynek része volt a közvetlen véleménygyűjtés is. Ez nem csak a tartalom minőségét javította, hanem a technikai hibákra is rávilágított. Például kiderült, hogy bizonyos böngészőkben szakadozott a kép, vagy eltűnt a vásárlói kosár gombja. Ilyen apró dolgok is óriási veszteségeket okozhatnak, ha nincs senki, aki jelzi. A visszajelzések ráadásul a design finomhangolását is segítik: egy profi “flat design” is lehet kevésbé vonzó, ha a felhasználók nehezen találják meg a menüpontokat. Ilyenkor jön a A/B tesztelés, ami megmutatja, melyik verziót kedveli jobban a célközönség.

Vannak, akik egyébként úgy vélik, a UX tesztelés drága és időigényes. Pedig ez a szemlélet azt a hosszú távú előnyt nem veszi figyelembe, hogy egy-egy negatív felhasználói élmény 72%-kal (!) is növelheti annak esélyét, hogy a látogató egyszer s mindenkorra búcsút mondjon az oldaladnak. Egy kis idő- és pénzbefektetés rövidebb távon is gyorsan megtérülhet. A tapasztalat szerint a felhasználói visszajelzéseknek legalább három fő típusa van: spontán (ahol maguktól írnak valamit, akár emailben), irányított (amikor kifejezetten kérdőívet töltenek ki), és a prototípus tesztelés közbeni (amikor még fejlesztés közben találunk hibákat). Ilyen széles körből csemegézve sokkal inkább ki tudod szúrni a valódi problémákat – ahogy egy nyomozó sem csak egyetlen tanúra hagyatkozik, hanem kikérdez többet is, amíg ki nem derül az igazság.

Mikor jönnek a leghitelesebb felhasználói visszajelzések?

A “mikor” kérdés elsőre egyszerűnek tűnhet, de nincs rá egyetlen helyes válasz. Sok cég csak akkor kezd felhasználói visszajelzéseket gyűjteni, mikor már minden készen áll, a weboldal teljes pompájában elérhető. Ebben az esetben gyakran már meg is történt a baj: ha rosszul lett felépítve a menü, a gombok félrevezetőek, a látogatók bizony távoznak. Az igazán hiteles visszajelzések viszont szerintem akkor érkeznek, ha több fázisban hívod segítségül a valódi felhasználókat. Sokan alkalmaznak “béta kiadást”, ahol korlátozott számban, de valós környezetben tesztelhetik az új weboldalt, és ekkor osztják meg a kéretlen (ám sokszor nagyon súlyos) észrevételeiket. Gondolj arra, mint a filmforgatásra: ha a rendező már az első forgatási nap után megnézi a jeleneteket, gyorsabban javíthat, mint ha a filmvágás végén jön rá, hogy hiányzik egy kulcsfontosságú snitt. Ugyanez igaz a használhatósági tesztelésre.

Ugyanakkor létezik egy “folyamatos visszajelzés” modell is, amelynek lényege, hogy szinte bármikor és bárhogy visszacsatolhat a user. Egy friss brit felmérés szerint a heti rendszerességgel végzett UX tesztelés és weboldal tesztelés 25%-kal kevesebb hibát eredményez hosszú távon, mintha csak havonta egy nagy tesztköltségvetésbe ölnéd a pénzt. Ha azt nézed, mekkora kár érheti a céget akár egyetlen hét alatt is egy kritikus bug miatt, máris világossá válik, miért érdemes a gyors iterációkkal dolgozni. Egy analógia: gondolj rá úgy, mintha a szobanövényedet folyamatosan ellenőriznéd: kapott-e elég fényt és vizet? Így hamarabb észreveszed, ha sárgulni kezd, és gyorsabban elháríthatod a problémát, mintha csak havi egyszer ugranál be megnézni a levelét. A cégvezetők számára ez sokszor nehezen érthető elsőre, de amikor látják, hogy a biztos megelőzés mennyire csökkenti a költségeket, gyorsan meggyőződésükké válik, hogy a folyamatos felhasználói visszajelzés-áramlás valóban kincset ér. Egy felmérés szerint a vállalatok 62%-a tervezi bevezetni a “Continuous Testing” módszert 2024 végéig, mivel ezzel akár 3-szoros fejlesztési sebességet is lehet biztosítani.

Hol érdemes gyűjteni a felhasználói visszajelzéseket?

Kérdezhetnéd, hogy online? Offline? Social media? Chatbot? Hát pontosan melyik platform a leghatékonyabb? Kiderült, hogy nincs egyetlen üdvözítő terep, ugyanis a legkülönbözőbb csatornákon bukkanhatnak fel releváns tanácsok, kritikák, akár dicsérő szavak is. Néha a Facebook-csoportodban lesz egy komment, amelyben valaki leírja, hogy milyen akadályba futott bele, vagy egy ismeretlen a Twitteren jelzi, hogy a weboldal egyik űrlapja nem működik jól. Ezt a bejelentést hívhatjuk a “rejtett aranybánya” jelenségnek, amikor egy apró bejegyzés óriási hatással lehet a fejlesztésre. Nem véletlen, hogy sok cég hírlevélben is kéri a felhasználókat, hogy meséljenek a tapasztalataikról, akár egy rövid kérdőív kitöltésével.

Vannak, akik “bátorító popupokat” alkalmaznak: megjelenik egy kicsi ablak, amely arra kéri az olvasót, értékelje pár szóban a friss élményét. Ez persze okozhat bosszankodást is (ld. hátrányok részletes listánkat lentebb), de ha jól időzíted, meglepően nagy eséllyel kapsz őszinte véleményeket. Vannak webináriumok, workshopok, sőt, városi meetupok, ahol a prototípus tesztelés is megtörténhet élőben: a fejlesztői csapat kipakolja a dizájnterveket a falra, és a résztvevők post-itekkel jelzik, mely elemeket találták nehezen használhatónak. Igen, pont úgy, mint egy komoly csoportos ötletbörze, ahol bárki hozzátehet valami újat. Egy 2022-es adat szerint az ilyen “offline teszteken” a felvetett problémák 40%-át a csapat először hallja. Ez óriási szám, és megmutatja, hogy mennyire eltérhet a fejlesztők és a tényleges felhasználók valósága. Mondhatjuk: a cégvezetés néha olyan, mint egy torony, ami messze áll a faluban zajló élettől. Az efféle céges szerepek és a felhasználói igények azonban akkor fonódnak eggyé, ha minél szélesebb körben keresed a visszajelzések forrásait.

Miért fontos a visszajelzések helyes értelmezése és a tévhitek eloszlatása?

Előfordul, hogy egy-egy negatív vélemény mindenkit sokkol, de ennél nagyobb hiba lehet, ha a csapat mégsem veszi komolyan az észrevételeket. Miért lehet ez baj? Mert a weboldal tesztelés során a rossz pontszámok és kritikák általában csak a “jéghegy csúcsát” jelentik, és a mélyben sokkal több apró probléma lapul. Egy Magyarországon készült felmérés kimutatta, hogy a negatív visszajelzéseket kapó oldalak 38%-ánál legalább 5 további kisebb bug is megtalálható, amelyek önállóan nem jelentenének nagy bajt, de összeadódva már komoly kuidtsot eredményeznek. Ne ijedj meg: a felhasználói visszajelzéseknek pontosan az a lényege, hogy időben figyelmeztessenek.

Itt jön a képbe a tévhitek és a valós tartalom összevetése. Sok cég abban a hitben él, hogy “ha a végtermék végre valahogy működik, a felhasználók majd úgyis megbékélnek vele”. Ez a nézet téves, mert az emberek 55%-a szerint a felhasználói élmény olyan kulcstényező, amely alapján eldöntik, visszatérnek-e még valaha az oldalra. Egy másik gyakori tévhit, hogy a UX tesztelés csak az óriáscégek játszótere – ez sem igaz. Egy kis kávézó weboldala is óriási hasznot húzhat egy-egy A/B tesztelésből, ha kiderül, hogy a “Rendelés leadása” gomb jobban működik piros helyett zöld színnel.
Lássunk egy profik és hátrányok listát a felhasználói vélemények összegyűjtésével kapcsolatban.

Hogyan lehet megszüntetni az állandó javítás kényszerét, és mik a bevált gyakorlatok?

Néha úgy érezheted, hogy a weboldaladdal sose végzel: mindig kiderül valami újabb hiba, hiányosság vagy pici bosszantó probléma. A megoldás kulcsa épp a rendszeresség és az átgondolt fejlesztési folyamat. Gondolj a A/B tesztelésre úgy, mint az edzőtermi gyakorlatokra: ha lemész heti kétszer-háromszor, sokkal jobb eredményt érsz el, mintha évente egyszer fél napig próbálnád ledolgozni minden feleslegedet. Ugyanez vonatkozik a weboldal tesztelés és UX tesztelés folytonosságára: apró, de gyakori fejlesztésekkel folyamatosan tudsz optimalizálni. Így sosem gyűlnek föl annyira a hibák, hogy egyszerre rád szakadjon egy hatalmas, drága “redesign” költsége.

Nézzük a bevált gyakorlatokból álló listát, amely segít abban, hogy soha ne ússz el a problémák tengerében:

  1. 👏 Időben készített felhasználói interjúk – Mielőtt bármilyen fejlesztésbe belekezdesz, kérdezz meg legalább 5-10 olyan embert, aki ténylegesen használná a weboldalt.
  2. 🎯 Egységes KPI-k kijelölése – Mi az, amit mérni akarsz? Megnézett oldalak száma? Feliratkozások? Vásárlások?
  3. ⚡ Prototípus tesztelés – Készíts kicsiben működő verziót az új funkciókról, kérj azonnali visszajelzést!
  4. 🔍 Rendszeres UX tesztelés és weboldal tesztelés – Heti, kétheti vagy havi ciklusokban futtasd a teszteket, rugaszkodj el a “féléves nagy tesztnap” koncepciótól.
  5. 🚀 A/B tesztelés – Mindig tesztelj legalább két verziót (A és B). Lehet, hogy az általad unalmasnak hitt megoldás jobban teljesít!
  6. 🤝 Csapatmunka – Vonj be dizájnereket, UX-kutatókat, marketingeseket és a fejlesztőket is a döntéshozatalba. Így szélesebb perspektívát kapsz.
  7. 🌱 Folyamatos finomhangolás – Gyűjts be újra és újra a felhasználói visszajelzéseket, és valósítsd meg a fontos módosításokat, mielőtt túl késő.

Végül pedig nézz meg egy táblázatot, amely segítségedre lehet abban, hogy lásd, kinek milyen szakaszban mi a feladata. Ez a 10-soros táblázat rávilágít, milyen különböző szereplők blockjai merülhetnek fel az iterációk alatt:

# Szereplő Feladat a folyamatban
1 Termékmenedzser Átfogó célok meghatározása, kulcsmutatók kijelölése
2 UX-kutató Interjúk, kérdőívek összeállítása, használhatósági tesztelés lebonyolítása
3 UI-tervező Tervek készítése, design prototípusok megalkotása
4 Fejlesztő Műszaki implementáció, logikai hibák javítása
5 Marketinges Kommunikáció, A/B tesztelés előkészítése, kampányok hangolása
6 Értékesítési vezető Konverziós adatok elemzése, bevételi oldalak fejlesztése
7 Belső tesztelő csapat Gyors tesztek az élesítés előtt, hibajelentések készítése
8 Külső tesztelők Tárgyilagos visszajelzések: valós helyzetben próbálják ki a weboldalt
9 Közösségi menedzser Felhasználói hozzászólások, kérdések és észrevételek gyűjtése a social media felületeken
10 Értékesítési support Élő chat és telefonos visszajelzések regisztrálása, szűrése

Gyakran Ismételt Kérdések

1. Hogyan lehet összehasonlítani a különböző típusú visszajelzéseket?
A legjobb módszer, ha valamilyen átlátható rendszerbe rögzíted őket (például táblázatban vagy online platformon). Így kiderül, hogy a “Nehezen kezelhető menü” panasz 5 embernél is ugyanazt jelenti, vagy már eltérő formában jelentkezik. Minél inkább csoportosítod a problémákat, annál tisztábban látod, melyek az igazán kritikus pontok. Emellett próbálj meg számszerűsíteni, statisztikai adatokat készíteni, hogy lásd, milyen arányban jelentkezik egy-egy gond.

2. Milyen gyakran érdemes visszajelzéseket gyűjteni?
Vannak, akik negyedévente vagy félévente futtatnak nagyobb körű felméréseket, de a szakértők azt javasolják, hogy legalább kéthetente, havonta legyen valamilyen mini-felmérés vagy teszt. A folyamatos felhasználói visszajelzés ugyanis sok időt és pénzt takarít meg, mert hamar elcsíphetők a hibák, és a rendszer mindig naprakészen tükrözi a felhasználói igényeket.

3. Hogyan hozhat több bevételt egy sima kérdőív?
Lehet, hogy egy egyszerű kérdőív alapján derül ki, hogy a látogatóid 70%-a mobilról érkezik, és ott bizony belassul a vásárlási folyamat. Ha erre reagálni tudsz egy optimalizált mobilos élménnyel, máris csökkented az elhagyott kosarak számát, és növeled a konverziós arányt. Egy nagy online áruház például 2 hét alatt 15%-os bevételnövekedést ért el, miután kiderült, hogy a mobilnézet némileg elcsúszott egy böngészőfrissítés miatt.

4. Mik a legnagyobb tévhitek a felhasználói visszajelzésekkel kapcsolatban?
Az egyik az, hogy “csak a rossz véleményeket érdemes figyelni, a jót hagyjuk”. Pedig a pozitív visszajelzések pont rávilágíthatnak arra, miért térnek vissza a látogatók. Egy másik tévhit, hogyha csak pár negatív kritika van, akkor azzal nem is érdemes foglalkozni. Viszont előfordul, hogy azok a kevesek, akik hangosan reklamálnak, valójában több száz csendes, de hasonlóan elégedetlen felhasználót képviselnek.

5. Van-e bevált recept az A/B tesztelés sikeréhez?
Nincs egyetlen varázsrecept, de általános szabály, hogy minél konkrétabb elemeket változtatsz, annál könnyebb mérni, mely verzió hoz jobb eredményt. Például: “Kék gomb vs. piros gomb” vagy “Spinner vs. statikus kép a főoldalon”. Ha egyszerre túl sok mindent cserélsz, nehéz lesz megtudni, mi hozta a növekedést vagy épp a visszaesést. Folyamatosan dokumentáld, mit és mikor teszteltél, valamint csak egy jól behatárolt ideig (mondjuk 1-2 hét) fusson a teszt, hogy releváns eredményeket kapj.

6. Hogyan tudom elérni, hogy a felhasználók ténylegesen kitöltsék a visszajelzési űrlapokat?
Adj nekik érthető indokot rá: lehet ez akár egy kis kedvezmény, egy bónusztip vagy egyszerűen a személyes hangvétel. Az is fontos, hogy az űrlap rövid és lényegre törő legyen. Egy 8 oldalas kérdőívbe talán senki sem szívesen kezd bele a reggeli kávé előtt, de egy gyors, 3-5 kérdéses űrlapot simán kitöltenek a lelkes felhasználók. Ne felejts el köszönetet mondani, mikor befejezik: ezzel megerősíted bennük, hogy igazán törődsz velük.

7. Mit tegyek, ha a visszajelzések alapján teljes újratervezésre lenne szükség?
Először is ne ess pánikba. Gyűjtsd össze azt a néhány legfontosabb problémát, amelyek a legtöbb gondot okozzák. Foglald őket prioritási sorrendbe, és készíts ütemtervet. Ha hirtelen több 1000 EUR vagy akár 5000 EUR [EUR] ráfordítást igényel a teljes újratervezés, érdemes lépésenként haladni, és a prototípus tesztelés segítségével ellenőrizni, hogy a befektetésed megtérül-e. Dönthetsz mellettük akár fázisokra bontva: kezdj a menü ráncfelvarrásával, aztán jöhet a design cseréje, majd a technikai optimalizálások.

Ha valaha is elgondolkodtál azon, hogy egy használhatósági tesztelés vagy egy friss A/B tesztelés időzítése vajon számít-e igazán, akkor jó helyen jársz. A tapasztalat azt mutatja, hogy a weboldalak finomhangolásában nemcsak az a fontos, hogy mit tesztelsz, hanem az is, hogy mikor. Egy modern weboldal tesztelés folyamat során kulcs, hogy mikor és hogyan kérsz felhasználói visszajelzést, mind a tervezés, mind a fejlesztés, mind pedig az utólagos optimalizálás szakaszában. A felhasználói élmény és a folyamatos UX tesztelés segít abban, hogy ne maradj le a kritikus piaci változásokról. Ami pedig az új funkciók bevezetését illeti, a prototípus tesztelés során gyorsan kiderül, vajon jó izmokat növeszt-e a weboldalad, vagy csak fölösleges díszleteket halmozol fel. De mikor is érdemes mindezt beiktatni a napi, heti vagy havi teendők közé, és milyen stratégiával? Derítsük ki!

Ki a legjobb időpont megválasztásának a felelőse?

Elsőre azt gondolhatnád, hogy egy projektmenedzser vagy fejlesztő feladata eldönteni, mikor induljon a használhatósági tesztelés vagy az A/B tesztelés. Valójában azonban minden érintett szereplő – a marketingestől a UX-kutatóig, a cégvezetőtől a designerig – képbe kell kerüljön. Miért? Mert amikor kiderül, hogy egy korai fázisú hibát későn kapsz el, a javítás általában többe kerül, akár 2-3-szorosra is emelheti a fejlesztési költségeket (EUR). Ezt erősíti meg a Nemzetközi Felhasználói Kutató Intézet statisztikája is: a csapatok 68%-a úgy nyilatkozott, hogy a fejlődés első szakaszában végzett UX tesztelések 40%-kal csökkentették a szoftvermódosítás költségeit.

Mi a legjobb tesztelési időszak, ha gyors eredményt vársz?

Néha kapkodva szeretnél “holnapra” javulást, pedig érdemes előre gondolkodnod. Egy weboldal tesztelés során sokkal hatékonyabb, ha már a tervezés korai stádiumában beiktatod a prototípus vizsgálatokat. Sokan halogatják a felhasználói visszajelzés begyűjtését addig, amíg a site már kint van élesben. Pedig a “béta fázis” alatti prototípus tesztelés során 30-70%-kal több hibát fedezhetünk fel, mintha már csak a végterméken végeznénk mélyvizsgálatot. Ez olyan, mint egy repülőgépnél: még a felszállás előtt tesztelik a hajtóművet és a fedélzeti rendszereket, nem a levegőben próbálnak rájönni, hogy merre mutat a műszer. Az időzítés alapja tehát, hogy soha nem lehet elég korán kezdeni, ha a célod valóban a kimagasló felhasználói élmény.

A Stanford Egyetem 2022-es kutatása szerint a vállalkozások 53%-ánál még mindig hiba csúszik abba, hogy csupán a “végső simítások” során csinálnak A/B tesztelést. Holott a statisztikák arról árulkodnak, hogy azok a cégek, amelyek hosszú távon, tervezési fázistól kezdve, akár hetente vagy kéthetente futtatnak miniteszteket, átlagosan 25%-kal jobb konverziós eredményeket produkálnak. Ez egyértelműen rámutat: minél inkább beépül a tesztelés a napi rutinba, annál gyorsabb a fejlődés.

Mikor merülnek fel a legnagyobb kockázatok?

Sokan ott szúrják el, hogy úgy érzik, elég később belevágni a használhatósági tesztelésbe – “Majd javítunk, ha kész van!” felkiáltással. De gondolj rá úgy, mint egy favágó esetre: ha csak azután derül ki, hogy rosszul mérték fel a fa tölgy vagy bükk voltát, amikor már feldaraboltad, elég fájó anyagi és időveszteséget szenvedhetsz. A késői felismerés a webprojektekben is hasonló: a már élesített funkciók utólagos javítása 3-5-ször több munkát jelenthet, mint ha időben tesztelnél. A “The Web Testing Bureau” kutatásai alapján a fejlesztési ciklus végén jelzett hibák 70%-a megelőzhető lenne egy egyszerű prototípus-ellenőrzéssel.

Ráadásul, ha egyszer már kifutottál az időből, stresszhullám indul el a csapatban, és nincs alkalom igazán átgondolt UX tesztelésre, A/B tesztelésre. Ekkor jönnek a kényszermegoldások, amelyek ritkán eredményeznek hosszú távon is működőképes, maradandó javulást. Tehát a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha megvárod, míg felhalmozódnak a hibák, és a fájdalmas felújítások kezdenek elmaradni – akárcsak egy lakásnál, ahol sosem cserélted ki időben a régi vezetékeket. Igen, a csőtörés nagy eséllyel fogja tönkretenni a napodat, ha csak legyintesz rá: “Ráér az még!”.

Hol érdemes elindítani a teszteléseket?

Első körben a legegyszerűbb, ha a belső csapattal és néhány kulcsfelhasználóval próbálod ki az új funkciókat. De a pár fős belső kör nyilván az idők folyamán “elfogulttá” válhat. Igazán autentikus eredményeket úgy kaphatsz, ha szélesebb rétegre húzod a weboldal tesztelés “hálózatát.” Például szervezhetsz online workshopot, esetleg mini “felhasználói élmény” tesztet, ahol konkrét feladatokat adsz a résztvevőknek: “Találd meg a regisztráció menüpontot, majd vásárolj egy terméket 2 percen belül.” A valós használati környezetből kinyert felhasználói visszajelzés olyan tanulságokat ad, amire csak az élesbe menő folyamat derít fényt.

Mint a népmesei okos lány, aki hoz is ajándékot, meg nem is, fontos, hogy ne mindig a teljes éles közönségen végezd a kísérleteket. Erre tökéletes a “kísérleti” vagy “béta” felület: egy rövid A/B körben a látogatók 10-20%-a kipróbálhatja az új oldalt, miközben a többiek még a stabil verziót használják. Ha minden jól megy, a feedback (vagy a konverziós adatok) alapján döntheted el, melyik változat marad. Ez a módszer akár 50%-kal csökkentheti a kockázatot, hogy teljes újratervezéssel kelljen bajlódni – derül ki a European UX Institute egyik friss felméréséből.

Miért annyira fontos a gyakoriság és a folyamatos figyelem?

A A/B tesztelés ugyanis nem “egyszeri csodaszer”. Ha úgy érzed, hogy “Ó, már tavaly is végeztem tesztelést”, az nagyjából olyan, mintha a kerted locsolásával is csak évente egyszer foglalkoznál. Egyes szakértők szerint a heti, kétheti iterációs tesztek akár 33%-kal rövidebb piaci reakcióidőt is eredményezhetnek, ami roppant lényeges egy versenykörnyezetben. A felhasználói élmény ugyanis folyamatosan változó igényekkel találkozik: egyik hónapban a minimalista dizájn a trend, a másikban már a figuratív, játékos stílus. Egy 2024-as adat azt mutatja: a felhasználók 73%-a elvárja, hogy a weboldalak évről évre “megújuljanak”, legalább apró részletekben. Amelyik oldal ezt nem követi nyomon, csökkenő látogatottságra számíthat.

Ha szem előtt tartod a rendszeres UX tesztelés és használhatósági tesztelés fontosságát, olyan, mintha folyamatosan “karban tartanád” a kocsidat. Nem vársz addig, amíg tönkremegy a motor. Ezért a gyakori, kisebb mértékű tesztelések nemcsak időt spórolnak, hanem a csapatod motivációját is fenntartják. Egy magyar cég, amelyik havi rendszerességgel méri fel a felhasználói véleményeket, arról számolt be, hogy 2 év alatt az ügyfél-elégedettségi mutatója 25%-kal nőtt. Ez a lépéskényszer sokkal egészségesebb, mintha nagy átalakításokkal kellene évente egyszer kiküszöbölni a felgyűlt hibákat.

Hogyan zajlik a gyakorlati megvalósítás?

Ez a folyamat kicsit hasonlít egy edzéstervre: apránként emelsz a súlyon, közben figyeled az izmok változását, és azonnal korrigálsz, ha fájdalmat, rendellenességet tapasztalsz. Nem “csodával határos” egy lépés, hanem sok kis részből álló, folyamatosan fejlődő rendszer.

Milyen “legendák” keringenek a tesztelés időben történő bevezetéséről?

Mint minden témában, itt is rengeteg közkeletű mítosz és félreértés kering. Az egyik kedvencem: “Ha egyszer már mindent leteszteltünk, nem kell még egyszer.” Pedig a felhasználói igények és a trendek (jobb vagy rosszabb) folyamatosan mozgásban vannak, így az egyszeri használhatósági tesztelés sosem jelent örök érvényű biztosítást. Egy másik téveszme: “Az A/B tesztelés csak multiknak jó”, pedig kisvállalkozásoknál is javíthatja a havi bevételt, ha például megtalálod a legjobb címkéket vagy gombszíneket a termékoldalon. Steve Jobs is azt vallotta: “A design nem csak az, hogyan néz ki valami. A design az, hogyan működik.” – Ugyanez igaz a tesztelésekre: valódi működési folyamatokat vizsgálsz, nem csupán “esztétikai tuningot” csinálsz.

Hogyan válik kézzelfoghatóvá, hogy mikor érdemes tesztelni és mikor nem?

Az alábbi táblázat rávilágít 10 különböző szereplőre és a tipikus tesztelési ritmusukra, amely segítségével eldöntheted, milyen időkeretek közt érdemes A/B tesztelést vagy teljes UX tesztelés-kört indítani:

# Szereplő Tesztelési ütemezés
1 Kis startup Kéthetente mini-iterációk, gyors hibajavítások
2 Közepes webshop Havi weboldal tesztelés, sűrű A/B tesztelés az akciók miatt
3 Nagy e-kereskedő Heti és napi “résztesztek” – széles felhasználói bázison
4 Nonprofit szervezet Negyedéves “teljes felülvizsgálat”, köztük kisebb felhasználói visszajelzés kampányokkal
5 Mobilalkalmazás-fejlesztő team Naponta is frissülhet a “beta build”, folyamatos prototípus tesztelés
6 Banki webes szolgáltató Havi biztonsági és használhatósági tesztelés, plusz rendkívüli körök
7 Egyszemélyes blog Félévente átfogó UX tesztelés, megnövelt A/B tesztelés a kulcscikkekre
8 Oktatási platform Kéthavonta nagy “felhasználói visszajelzés” felmérés, kisebb heti iterációkkal
9 Online magazin Példányszámonkénti teszt, sűrű A/B tesztelés a címlapon
10 Online tanfolyam-szolgáltató Folyamatos weboldal tesztelés, felhasználói élmény kiértékelése modulonként

Gyakran Ismételt Kérdések

1. Mikor a legoptimálisabb elvégezni a kezdeti használhatósági tesztelést?
Ha már a fejlesztés ötletfázisában sor kerül rá. Sokan csak a végén, “kész állapotban” tesztelnek, de ezzel gyakran pazarolják a pénzt és az időt. Már egy egyszerű prototípuson is kiszúrható számos kritikus hiba.

2. Hogyan döntsük el, milyen gyakran legyen A/B tesztelés?
Ez erősen függ attól, milyen gyorsan változik a piacod. Egy e-kereskedelmi oldalon akár heti-kétheti rendszeresség is hasznos, míg egy kisebb blognál negyedévente elegendő lehet. Fontos, hogy mindig legyen konzisztens ütemterved.

3. Érdemes-

Hozzászólások (0)

Hozzászólás írása

Ahhoz, hogy hozzászólást írhass, regisztrálnod kell.